Alapszabály

A Zselici Méhész Egyesület

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

 

Egyesület alapszabálya

Az alapító tagok közös, tartós, ezen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi  V.  törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi  CLXXV.  törvény alapján egyesületet hoznak létre. Az egyesület jogi személy, civil szervezet.

Az egyesület határozatlan időre jött létre.

 

I. Az Egyesület neve, székhelye

1./ Az Egyesület neve: Zselici Méhész Egyesület

2./ Az Egyesület székhelye: HU 7400 Kaposvár, Pázmány Péter utca 77.

3./ Az Egyesület működési területe: Magyarország

 

II. Az Egyesület célja és feladata

1./ Az Egyesület célja:

• Kaposvár és Kaposvár környéki méhészek tevékenységének összefogása, érdekeik védelme, képviselete,
• a tagok pontos naprakész tájékoztatása a méhészettel kapcsolatos aktuális tudnivalókról,
• a tagok folyamatos képzése a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében,
• fórumok megtartása az aktuális kérdések megvitatására,
• új szakmai módszerek átvétele, kidolgozása, azok gyors gyakorlati alkalmazásának támogatása, kezdeményezése és megteremtése,
• a tagok gazdasági tevékenységének segítése és szervezése,
• a magyar méhészeti múlt és hagyomány ápolása,
• kapcsolattartás az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és más vidéki egyesületek között.
• Az Egyesület céljának megvalósításának érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek elősegítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

2./  Az Egyesület feladatai:

• Természetvédelmi, állatvédelmi tevékenység a méhészkedés területén,
• a méhészeti kulturális örökség megóvása és műemlékvédelem,
• A méhészethez kapcsolódó kulturális tevékenység,
• Környezetvédelmi, tájmegőrzési tevékenység,
• A méhészek szükség szerinti szakmai képviselete és az egyesület működésének szervezése,
• Szakmai ismeretek összefogása, kutatása, oktatása, az ehhez szükséges szervezeti keretek kialakítása, működtetése,
• Kapcsolattartás más társadalmi és egyéb szervekkel, szervezetekkel feladatai megvalósítása céljából,
• Méhészeti marketing tevékenységgel összefüggő feladatok végzése, ennek keretében bemutatók, kiállítások szervezése és kivitelezése,
• Összejövetelek rendezése, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a méhészek pályázati lehetőségeiről részletesebb tájékoztatást kapjanak,
• Az egyesület tagjainak szakmai ismeretének bővítése érdekében tanulmányutak szervezése,
• Az egyesületi keretek között kialakított szakmai álláspontok arra illetékes intézményekhez, szervezetekhez való továbbítása,
• A méhegészségügy gondjainak megoldásában, valamint a méhvédelemben (méhlegelők létesítése, meglévők javítása, mézelő faiskolák létesítése) való aktív közreműködés,
• A méz és méhészeti termékek népszerűsítése érdekében bemutatók, mézkóstolók szervezése, valamint ilyen tárgyú kiállításokon való megjelenés,
• Vándorméhészkedés megszervezéséhez segítségnyújtás,
• Fertőző megbetegedések és a tömeges méhellenségek ellen való védekezés megszervezése,
• Védekezés a hamis méhészeti termékek forgalomba hozatala ellen és ennek megszervezése,
• A mézelő fák és növények irtásának figyelemmel kísérése és részvétel az ellene való védekezésben,

 

III. AZ EGYESÜLET  ANYAGI FORRÁSAI,GAZDÁLKODÁSA

1./ Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2./ Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

• tagsági díjak, amelyeket a Közgyűlés állapít meg,
• magán és jogi személyek támogatásai,
• az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,
• rendezvény bevétel,
• egyéb bevételek

3./ Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért- a befizetett tagdíjakon túlmenően- nem felelnek.

4./ Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően hasznosítja.Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5./ Ha az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz köti, a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével- megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

6.6 Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba az egyesület székhelyén- az egyesület Képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

 

IV. A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

 

Az egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság,

c) pártoló tagság.

 

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

 

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és természetes személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését , valamint tagdíjfizetési kötelezettségét vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

 

3. Pártoló tag lehet jogi vagy természetes személy. Aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, vezető tisztségviselővé választható.

 

4.Tiszteletbeli tagként érdemei elismeréseként olyan személyt  választhatnak az egyesület tagjai az egyesület szerveinek javaslata alapján, aki tevékenységével támogatja az egyesületet. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem kötelezhető. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, vezető tisztségviselővé nem választható.

 

5. A tagsági viszony létrejötte:

Az egyesületbe való belépés önkéntes.

Az Egyesület tagjává választást a kérelmező – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé, és az Egyesület tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tagsági jogviszony a felvételi kérelem alapján indított eljárást befejező, az egyesület közgyúlésének a felvételről szóló határozat meghozatalának napján jön létre. Az elnökség a határozatáról írásban értesíti a kérelmezőt. A tagsági kérelem elutasítását indokolni kell. A felvételt megtagadó határozat ellen- annak kézhezvételétől számított 30 ( harminc ) napon belül- keresettel lehet fordulni az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszékhez.

 

6.  Az egyesület a rendes-, pártoló- és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

7. Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

     a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;szavazati jogát a tag személyesen gyakorolhatja;

     b) az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik;

     c) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;

    d) részt vehet az egyesület vezető szerveinek megválasztásában

    e) jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, előadásokon;

    f) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket és juttatásokat,

    g) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;

    h) A tagok egytizede írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyúlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

8./ Az egyesület pártoló tagok jogai:

      a) javaslatokat, észrevételeket tehetnek az egyesület működésével kapcsolatban

      b) részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben

      c) részt vehetnek az egyesület közgyűlésén és ott javaslatokat, észrevételeket tehetnek az egyesület működésével kapcsolatban

 

9./ A tiszteletbeli tag jogai:

  a) részt vehet az egyesület közgyűlésén

  b) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben

  c) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az egyesületet érintő kérdésekben

 

10./ A rendes tag  kötelességei:

      a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

      b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

      c) kötelesek a tagdíjat és a vállalt támogatást késedelem nélkül befizetni, az egyesületi vagyont megóvni;

      d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.

 

11./ A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tagok minden év március 1. napjáig kötelesek az egyesület részére befizetni személyesen az egyesület pénztárába vagy postai csekken.A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tagokat a tagdíj megfizetésére 8 napos határidő kitűzésével fel kell hívni.Amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőben nem tesz eleget, úgy tagsági jogviszonya megszűnik, s erről a tagot értesíteni kell.

 

12./ Az egyesületi pártoló tag kötelességei:

      a) az alapszabály betartása

      b) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása

 

13./  A tiszteletbeli tag kötelességei:

a) az alapszabály betartása

b) az egyesület támogatása

14./ A tagsági jogviszony megszűnik:

      a)a tag halálával,

      b) a tag kilépésével

      c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

      d) a tag kizárásával.

      e) az egyesület megszűnésével

Kilépés: A tag bármikor, indokolás nélkül kiléphet az egyesületből.A kilépési szándékot írásban kell közölni az egyesület elnökével.A tagsági jogviszony a közlés napján szűnik meg.

A tagsági jogviszony felmondása: ha a tag az alapszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogvidszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.Ilyen eset pl., ha a tagtagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.A felmondást kimondó határozat ellen – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék előtt lehet keresettel élni.

Kizárás: A tagnak a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A kizárási eljárást bármely tag jogosult írásban, indokolással ellátva kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél. A kizárással érintett tagot tértivevényes levéllel, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább a közgyűlést megelőző 15 nappal korábban kézhez vegye. Az érintett tagot tájékoztatni kell arról, hogy a közgyűlésen személyesen, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban ill. közokiratban foglalt meghatalmazással igazolt képviselő útján részt vehet, előadhatja az ügyre vonatkozó álláspontját, illetve védekezését.

A tag kizárása közgyűlési határozattal történik, melyet írásba kell foglalni és indokolással ellátni.Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A tag kizárásához a határozatképes közgyűlésen jelenlévők ¾-es többséggel hozott határozata szükséges. A határozatot a kizárt taggal  tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni.A kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül írásban az illetékes törvényszékhez keresettel fordulhat jogorvoslatért.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

• a kizáró határozatnak a kézhezvételtől számított 30 napos keresetindítási határidő leteltét követő napon,
• keresetindítás esetén a törvényszék kizárást kimondó határozatának jogerőre emelkedését követő napon, illetve a jogerős bírósági határozatban meghatározott időpontban.

 

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1./  Az egyesület tevékenységét és ügyeit állandó és ideiglenes testületi szervek, valamint a választott tisztségviselők útján intézi.

 

Az Egyesület állandó testületi szervei:

a) Közgyűlés,

b) Elnökség,

c) Ellenőrző Bizottság.

 

Az Egyesület vezető tisztségviselői:

a) elnök,

b) titkár

c) ellenőrző bizottsági elnök.

 

2./ A közgyűlés vagy az elnökség meghatározott cél elérésére ad hoc ( ideiglenes )jelleggel bizottságokat hozhat létre. Az ad hoc bizottság a cél megvalósulásával automatikusan megszűnik.

 

VI. A KÖZGYŰLÉS

1./ A Közgyűlés a tagok összessége, az egyesület döntéshozó szerve.

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat, észrevételeket tenni.

 

2./ A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az egyesület évente egyszer tart.

 

Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni

a)      ha azt a bíróság elrendeli

b)      ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével kéri

c)      ha az elnökség összehívja.

 

3./ A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt közgyűlésre szóló meghívóban vagy az eredeti meghívóban tájékoztatni kell a tagokat a távolmaradásuk következményeiről, arról, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz az eredeti napirenden szereplő kérdésekben.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

A megismételt közgyűlés a 2/3-os minősített többséghez kötött kérdésekben csak akkor dönthet, ha a főszabály szerint határozatképes.

4./ A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.

5./ A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

6./ A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.A jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell a döntések sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A határozatokat a Határozatok Tárába kell átvezetni és nyilvántartani.

7./ A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.[1]

8./  A Közgyűlés kizárólagos  hatáskörébe tartozik:

• az egyesület megalakulásának, feloszlásának elhatározása
• tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása
• megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (Elnökség, Ellenőrző Bizottság), illetve az egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,
• határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
• elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
• az Elnökség javaslata alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
• tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
• elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)
• az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

 

9./ A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza..Minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Vagy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt???

 

10./ Jelenlévő tagok ¾-es szótöbbsége szükséges:

• egyesület alapszabályának módosításához
• tag kizárásához
• Elnökségi tag visszahívásához
• Elnökségi beszámoló elfogadásához

 

11./ A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbsége szükséges:

- az egyesület céljának megváltoztatásához

Az egyesület megszűnésének elhatározásához.

 

12./ A tisztségviselők megválasztása:

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

Az egyesület évente egyszer nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működéséről készült szakmai-pénzügyi beszámolót.At egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

 

VII. Az Elnökség

1./ Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban-a kizárólagos hatásköröket kivéve-gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok több, mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni a közgyűlési jegyzőkönyvvel azonos tartalommal.

Az Elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, ill. harmadik személyt ( beleértve a hatóságokat is ) érinthet, a döntés meghozatalától számított 5 napon belül írásban, ajánlott postai küldeméényként feladva az érintettnek is megküldeni.

2./ Az 5(öt) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5(öt) éves időtartamra.Tagjai: elnök,  titkár( vezető tisztségviselők) , tagok.

3./ Az Elnökség feladata és hatásköre:

• tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás,
• a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,
• az egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása,
• az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása,
• az Elnök éves beszámolójának elfogadása,
• személyzeti munka irányítása,
• tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,
• az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás,minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

4./ Megszűnik az elnökségi tagság:

• tisztségről való lemondással, amely lemondást az Elnökség ülésén be kell jelenteni vagy írásban, igazolható módon kell közölni,
• visszahívással
• határozott idő lejártával.

 

VIII. AZ EGYESÜLET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

A vezető tisztségviselőkre és az Ellenőrző Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen  szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Az eltiltást kimondó határozatban meghatározott ideig nem lehet vezető tisztségviselő, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozó felvilágosítást adni és számukra az iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.A felvilágosítást és az iratbetekintést  a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.Megtagadható az iratbetekintés és a felvilágosítás, ha ez az egyesült üzleti titkait sértené, ha a kérelmező e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.Ha a kérelmező a kérelem megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a kérelem teljesítésére.

 

1./ Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 5(öt) éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

Az Elnök feladata és hatásköre:

• az Egyesület tevékenységének irányítása,
• a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése,
• döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,
• a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
• kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,
• irányítja az Elnökség munkáját,
• intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• összehívja az Elnökség üléseit,
• vezeti az ügyintéző apparátust,
• irányítja az Egyesület gazdálkodását,
• utalványozási jogot gyakorol,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat,
• minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal

2./ Az Egyesület titkára

Az elnök távollétében a Közgyűlés által 5(öt) évre választott titkár helyettesíti. Helyettesítés estén a titkár teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

3./ Az Ellenőrző Bizottság elnöke

Az Ellenőrző Bizottság elnökét a Közgyűlés a bizottság tagjai közül 5(öt) évre választja. Az ellenőrző Bizottság üléseit a bizottsági elnök hívja össze.

4./ A vezető tisztségviselők felelőssége:

A vezető tisztségviselők tevékenységük során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszomnyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó megyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.Ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítéi igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe,.Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

5./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

• a megbízás határozott időtartamának lejártával
• visszahívással
• törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével
• lemondással
• vezető tisztségviselő halálával
• vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
• vezető tisztségviselővel szemben kizáró ok vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás cask annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

IX. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

1./ Az Egyesület felügyelő szerve az 5(öt) évre választott Ellenőrző Bizottság, amely 3(három) főből -1 elnök 2 tag- áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt estben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a közgyűlés hívhatja vissza indokolt esetben.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2./ Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, ill. felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás estén köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

3./ Nem lehet a bizottság elnöke, tagja, illetve könyvvizsgálója:

• az Elnökség tagja,
• az egyesület gazdasági feladatait ellátó szakember,
• aki az Egyesület közhasznú tevékenységének cél szerinti juttatásából részesül- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
• A fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozói

4./ Az Ellenőrző Bizottság feladatai:

• az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata,
• a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,
• az éves gazdálkodásról szóló jelentés benyújtása a közgyűlésnek,
• az egyesületi törvénynek és alapszabálynak megfelelő működés ellenőrzése

5./ Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyv-vezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

A bizottság az egyesület iratait és gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az elnökségtől és az elnöktől bármikor információkat kérhet és indokolt estben a közgyűlés összehívását kezdeményezheti, illetve maga intézkedik a közgyűlés összehívása iránt.Köteles összehívni a közgyűlést, amennyiben a tagság legalább 1/3-a által az elnökséghez benyújtott indítványra 15 napon belül nem történt intézkedés és a tagság legalább 1/3-a emiatt az Ellenőrző Bizottsághoz fordult.

6. / Megszűnik az ellenőrző bizottsági tagság:

• tag halálával
• lemondással
• közgyűlés által történő visszahívással
• egyesület megszűnésével

 

VIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az egyesületet az elnök, illetve a titkár önállóan képviselik. A  további elnökségi tagok csak az elnök, illetve a Titkár együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik az egyesületet, a meghatalmazás szerint.

 

Az egyesület bankszámla feletti rendelkezéséhez  az elnök és a titkárnak együttes aláírási joga van.

 

IX.AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1./ Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

• a közgyűlés kimondjak megszűnését;
• az arra jogosult szerv megszünteti.
• a közgyűlés kimondja más egyesülettel történő egyesülését vagy egyesületekre történő szétválását
• az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
• az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
  
  feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

2./ Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

 

3./ Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a …..................  kell átadni.

 

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése ……………………-én fogadta el.

 

2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.