Zselici Méhész Egyesület • 7400 Kaposvár, Pázmány Péter utca 77. • E-mail: info@zselicimeheszek.hu • Telefon: +36 30 9935692
A helytörténeti és levéltári anyagok alapján, valamint a földrajzi elnevezésekből arra lehet következtetni, hogy a méhészkedés és a hárs mézeltetése a 13. századig vezethető vissza.
Az alábbi két dokumentumból is arra lehet következtetni, hogy a Zselicségben élő emberek komoly méhészeti tevékenységet folytattak, hiszen az adót is mézben kellett beszolgáltatniuk.
A források szerint jelentős hárserdők voltak és vannak a mai napig, ami egyedülálló nemcsak hazánkban, de egész Európában is.
Az eredetvédelem kapcsán két dokumentumot mellékelünk, amely alkalmas arra, hogy e tárgyban a munkát elindíthassuk. Természetesen a további kutatást bővíteni lehet, de a megjelölt források bizonyítják a zselici hársméz ősi voltát e vidéken.
Varga Károly: Farkas Ferenc dél-dunántúli pásztorember élete (68. oldal)
RITICSPUSZTA TÖRTÉNETÉNEK ÉS SZOCIOGRÁFIÁJÁNAK VÁZLATA
Riticspuszta elég messze esik a világ zajától. A szigetvár-kaposvári vasútvonalról csak Szentlászlón keresztül közelíthető meg. A Zselic D-i végéhez érkezve, itt már elsimulnak az erdőkkel tarkított dombok. A puszta ilyen kis dombon, illetőleg É-D-irányú tetőn települt. K-re is, Ny-ra is alig néhány száz méterre keskeny talpú völgybe érünk. A völgyeken egy-egy patak folyik végig. A völgyek alján mindenütt rét húzódik. Változatos, egészséges, szép vidék, kis magyar sziget a környék német települései közölt. ( 1. térkép. )
Nem így volt azonban mindez valamikor. A Zselicnek ezt a vészéi az Árpádok idejéből hatalmas erdőségek, bükkösök és tölgyesek födték. Itt voltak a királyi kanászfalvak és a pannonhalmi apátság nagyobb birtokai.
Erről a vidékről, az ún. Zselicről, az első adatot I. László király idejéből találjuk. I. László 1093 körül a pannonhalmi apátságnak egy megerősítő levelet adott, amelyben elősorolja az apátság birtokait, és minden lényeges dolgot elmond azokról. Ez az oklevél azt is közli, hogy I. László a birtokkal együtt 30 telek kondást és 300 disznót is adományozott az apátságnak. Riticspuszta vidékén tehát már századokkal ezelőtt is magyarok, magyar kanászok éltek.
Az akkori idők kanászainak életéről nem sokat mondanak az oklevelek. A kanászok, a zselici kondásfalvak emberei — az oklevelek szerint — azon panaszkodtak, hogy noha ők a pannonhalmi apátnak és a konventnek minden 2 ház, telek után egy sertést és összesen 60 kecskebőrt adnak hajával együtt, (nem kiszáradtan és törékenyen) és ezen felül 400 akó búzát is fizetnek a javából, a pannonhalmi apát mégis kényszeríti őket a követségekben való részvételre; hordók készítésére, fuvarozásra szorítja, ide-oda küldözgeti őket, bárányaik, gödölyéik vagy kecskéik, termékeik tizedét követeli rajtuk. —A fölpanaszolt követelések elintézéséről a fogott bírák ítéletlevele tájékoztat. (Erdélyi L. : A pannonhalmi Szent Benedek-rend tört. L. 321. 1.; Árpádkori Új Okmt. 540—542. 1.)
Ebből az oklevélből tudjuk meg azt is, hogy valamikor ezen a vidéken sok hársfa is lehetett, (Hárságy falu.) ami a méhészkedésre nyújtott kiváló alkalmat. Nagyobb méhesek voltak itt, sőt a lakosság egy része mézzel adózott a királynak (Márcadó falu.) Ha ma végigmegyünk a Riticspusztára vezető úton, az azt szegélyező terebélyes hársakban a régi hársfaerdők késői nyomait láthatjuk.
Somogy vármegye helynévtára (378. oldal)
Helynevek magyarázata. Zselicz Kisfalud
Zselicz Kisfalud falu Somogy megye, Szigetvári járásában, Kaposvártól 2 óra, Szigetvártól három órai távolságban. Tartozik a' Kaposvári Uradalomhoz, 's igy Herczeg Eszterházy Pál birtokaihoz.1784 - Zselicz nevét vette a' vidéktől, mely hegyes völgyes, erdős gödrös levén általában Zselicznek neveztetik.1785 Határozzák Északról Szenna, falu, - 1437ben Zenna1786 - Paccza, falu - 1252 Poczyta1787 - Nyugotrol Szilvás Szent Márton, falu:
Délről Bécz, Hárságy faluk: Keletről Töröcske, Zselicz Kis Lak - faluk-
Hozzá tartoztak 1848-ig részint mint puszták, részint mint1788 erdősegek: Denna, 1437-ben falu,1789 most csupa erdő. Marczado - 1391 Marchodon falu -puszta, mint egy 200 lakossal, kik németek.1790 Ez is elébb csupa erdö volt, - 's csak mintegy 20 év olta irtatván az erdők népesittetett hamuzsirt égető németekkel. - Enyezd - 1391. Enyzd falu - csupa erdő,1791 - most már néhány hold irtás van benne, 's tartozik Márczadóhoz. Ropol -1437 Rupol - csupa erdő.-1792
Hogy ezen helyek közzül némelyik csakugyan népes helyek1793 miveles alatti földek különösen szöllő hegyek1794 lehettek onnét következtethetni, hogy a' nagy erdőségekben gyönyörű gyümölcsfák, különösen Berkenyefák - Sorbus domestica1795 - találtatnak, sőt a' Ropoli hegyen van egy százados roppat1796 vastagságú gyönyörű sárfehér szőlőt termő tőke is, melyet koronként a' pásztorok meg metszenek, 's le is szednek.
1784 A XVIII. század elejétől birtokos itt az Esterházy család, 1726-tól pedig az Esterházy-féle hitbizomány része a község. (Somogy vármegye, 178.)
1785 A település neve a község kicsiny voltára utal, a megkülönböztető előtag a tájegységet jelöli, ahol a falu fekszik. (Várkonyi, 15.)
1786 Szenna első okleveles említése 1443-ból származik, ekkor Zana, 1446-ban Zenna néven említik. (Csánki, 643.)
1787 Itt Pa tea első okleveles említésére történik utalás, amely azonban 1252-re datálható, és az oklevélben Poczyta néven szerepel. (Csánki, 634.) Vö. Patca.
1788 Mint után kihúzva: külön.
1789 Mint települést, először 1278-ban említik (Possessio Dennah.), 1438-ban Denna néven fordul elő. (Csánki, 600.) Ma Szenna területén található. (Somogy megye földrajzi nevei, 537.)
1790 Első okleveles említése 1234-1270-re tehető. (Csánki, 627.) Méhészek éltek itt, akik a királynak márccal (mézzel) adóztak. Jelenleg Zselickisfalud területén található. (Somogy megye földrajzi nevei, 563.) Zselickisfalud jelenlegi címerében a méhkas és a méhek a hagyományos méhészkedést és Márcadó puszta egykori lakóinak tevékenységét jelképezik.
1791 Első okleveles említése 1346-ból származik (Possessio Enyzd), 1391-ben is Enyzd alakban fordul elő. (Csánki, 603.) Jelenleg Zselickisfalud területén található. (Somogy megye földrajzi nevei, 564.)
1792 Ropoly puszta. Vö. Kaposvár.
1793 Helyek után olvashatatlan kihúzás.
1794 Utólagos betoldás: különösen szöllő hegyek.
1795 A berkenyefa latin neve.
1796 Roppant.
(Somogy megyei levéltári anyagok felhasználásával összeállította és a kiemeléseket elvégezte:
Mészáros János –A Zselici Méhész Egyesület elnöke 2011.02.18.)
Cím: 7400 Kaposvár, Pázmány Péter utca 77.
Telefon: +36 30 9935692
© 2025 Zselici Méhész Egyesület - Minden jog fenntartva.